TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Nárai főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Művészek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Eladó / kiadó ingatlanok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Híres szülöttek


Hodászy Benjamin, belügyminisztériumi tanácsos. Szenvedélyes természetjáró volt, szabadságát - minden évben egy hónapot – Náraiban töltött, ahol jelentős rovargyűjtést végzett. Bogárgyűjteménye halála után a Természetrajzi Múzeumba került.

Nárai Náray György 1623-ban költözött Légrádra, ahol 1634-ben a délvidék katonai bánjának nevezték ki.
Náray György 1645. április 23-án született a zalai megyei Pálóczon, Náray István és Kórodi Anna evangélikus szülőktől. A család korábbi elvándorlása folytán került Náraiból a Zalai Pálózra.
Egyik legjelentősebb XVII. századi egyházi ének- és dallamgyűjtő, szerző, aki a török dallamvilágból és magyar egyházi énekekből merítve száznál több templomi éneket írt, s valamennyit megzenésítette és ezzel az egész magyar nemzet számára felbecsülhetetlen értékű kultúrmunkát végzett. 1695-ben - mint esztergomi kanonok – kiadta a Lyra coelestis (Mennyei lírák) kottás könyvét, amelyről jelentős Bangha Béla által szerkesztett Katolikus Lexikonban így írnak róla "A Lyra Coelestis valóságos kincsesház". Az énekeskönyv ma a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárában tekinthető meg. A ma használatos általános imakönyvek 454 éneke közül 28, azaz több mint 6% e gyűjteményből való! 1699. december 5-én halt meg Nagyszombaton.

Náray Antal, ügyvéd, író. 1795. július 10-én a Tolna megyei Györén született, szegény sorsú nemes szülőktől. A gimnázium után bölcseletet és jogot tanult. Olaszul, franciául ás angolul beszélt. 1826-ban mint ügyvéd Aradon telepedett le. 1841-ben feleségül vette Szuchodolszky Máriát, kitől született fia, Náray Iván, az irodalomban Benedek Aladár névvel ismeretes költőnk. 1870. május 11-én halt meg Pesten. Több verses kötet írt. Ő volt a magyar irodalmárok közt az a személy, aki először fordította magyarra Shakespeare, Romeo és Juliáját. (Buda, 1829). 1870.

Náray Imre 1818. május 18-án született Pécsen, iskoláit ugyanott végezte. 1841-ben Aradon telepedett le, 1842-ben váltójegyző, majd tiszteletbeli megyei alügyész lett. 1848-ban megválasztott megyei első alügyésznek és Arad ágyúztatása miatt a megyei raboknak Szent-Annára leendő átkísérésével bízatott meg. 1849-ben nemzetőri főhadnagy volt és Kossuth Hírlapjának levelezője. A szabadságharc után 1851-1853 között Jozefstadtban volt politikai fogoly. Ahonnét kiszabadulva ügyvédi tevékenységétől eltiltották, ilyen előzmények után az orvosi tanulmányokba fogott, majd a homoeopáthiával foglalkozott, amiért a lipcsei központi hasonszervi tudós társaság munkájáért oklevéllel tüntette ki. Arad népszerű polgárai közé tartozott és az 1881-1884. országgyűlésre képviselőnek is megválasztották. 1882. szeptember 12-én halt meg Aradon

  1     2     3     4  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Hotel


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail