TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Nárai főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Művészek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Eladó / kiadó ingatlanok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


Nárai és térsége már évezredek óta lakott terület, ezt bizonyítja, hogy a falu környékén számos kelta eredetű halomsír található, de a római korban is virágzó élénk élet zajlott, hiszen szomszédos volt az ókori Savaria városával. A XIX. században az egyik külterületi dombon e korból származó villa együttes nyomaira bukkantak, és az ásatások során villaépület romok, tetőtéglák mellett Nerva császár aranyérméje is előkerült. Erre vezethető vissza az a néphit, mely a község eredetét Néró római császár nevéhez köti, ami módosult formában a mai Nárai községnévben állandósult.

A település nevét legkorábban említő irat 1238-ban íródott, ekkor terra Narey alakzatban, majd nem sokkal később 1257-ben pedig Villa Naree formában fordul elő.

A feltételezések szerint a község neve a honfoglaláskor - vagy az azt megelőző időben - az első területfoglaló szláv eredetű családról - a Narey-ról - eredeztethető, amely család feje talán a honfoglalók egyik vezére lehetett. Az Árpád-házi királyok alatt Szent Istvántól kezdve, az ősi nemesi réteg a betelepülő magyarok vezéreinek leszármazottjai közül került ki, így van ez jelen esetben is, hiszen az első írások még talán nem a települést, hanem a területet birtokló családot, illetve annak territóriumát jelenthették (terra Naray, Villa Naree), s váltak ilyen formán, mint területfoglaló ősbirtokosok a vidék első nemeseivé.

A család - s vele a település - a fennmaradt nagy számú oklevelek alapján jól nyomon követhető egészen az újabb kori időkig. A Náray család társadalmi tagozódását jól példázza, hogy közvetlenül az államalapítás után a család több tagja is "kijelölt királyi ember" funkciót töltött be, és más nemesek beiktatásánál a király, illetve az adminisztráció képviseletében adtak át földbirtokot, adománylevelet és címert a kedvezményezetteknek. 1362. május 10-én Visegrádon Bubek István országbíró által írt halasztó levélben például Náray Mátyás királyi ember a vasvári káptalannal közösen adott át birtokot és nemességet. Egy év múlva Nare-i Loránd fia Miklós szintén királyi emberként 1363. október 25-én a veszprémi káptalannal közösen iktatta be hivatalába az új vasvári káptalant.

1583-ban egy hatalmas tűzvész pusztította el szinte teljesen a községet. A tűzvészben a Náray család teljes iratanyaga is megsemmisült. Odavesztek a korábbi birtoklevelek, és az ősi adománylevelek is. A család - ekkorra már két nagy ágra szakadt - mindkét ága II. Rudolf császárhoz fordult, hogy írásban ismerje el nemesi rangjukat, aki novadonációs (újraadományozási) levélben újból megerősítette őket birtokaik tulajdonjogában.

A török hódoltság korában Nárait, mint megannyi más szomszédos települést valószínűsíthetően többször érhette támadás, az átvonuló portyázó sereg többször is végigdúlhatta, a templomát kifoszthatta, bár erre vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A ránk maradt levéltári adatok szerint, mely a törökök által az egyes településekre kivetett adókat tartalmazzák, a községet nem említik. Ebből arra következtethetünk, hogy Nárai talán nem hódolt be a töröknek, s így vele együtt adófizetőjévé sem vált. A török dúlást követően feltehetően Nárai lakossága is megfogyatkozhatott, és a népességcsökkenés által előidézett demográfiai egyensúly megbomlását az akkori politika a szláv ajkúak betelepítésével hozhatta helyre, erre bizonyítékul szolgálhat a községben mai is megtalálható több horvát eredetű családnév.

A XVII. századtól a községben élő Náray, Tyborcz, Saárffy, stb, családok nőági agilisei elszegényedés miatt kúriájukat, ingatlanaikat gyakran zálogba adták, cserélték, a tehetősebbek pedig így növelték földjük nagyságát, kúriabeli részüket. A dicalis összeírásokban 1598-ban az Anyos, Kerekes, Bolday családok 1-1 tagjának, a Naray család 2 tagjának és a Sárffy család 2 tagjának kezén a faluban összesen 13 zsellér volt. Ugyanennyi zsellért írtak össze egyébként 1622-ben is.



Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



  1     2     3     4  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Hotel


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail